Az embernek mindig úgy kell magára néznie, mintha másnap meghalna. Az az idő öl meg, amelyről azt hisszük, hogy még előttünk van.

Most ide figyelj! Ne izgasd magad! Légy egyszerű! Vétkezik valaki? Maga ellen vétkezik! Történt veled valami? Nem baj! Minden, ami ér, a mindenség törvénye szerint kezdettől fogva elvégeztetett, elhatároztatott számodra! Minek a sok szó? Rövid az élet. Használd ki a jelent okosan, igazsággal.

Bármelyik pillanatban eltűnhetsz! Most is. Vagy most. Vagy most. Amilyen gyakran csak lehet, olyasmivel foglalkozz, amelynek során boldogan halnál meg.

A szeretet lényege, hogy fogjuk a másik kezét, akivel törődünk, és a jelenben élünk. A múlt és a jövő csak mítosz. Nem valóság. A múlt nem más, mint a már elhalt jelen, a jövő pedig soha nem is létezett, ugyanis mire odaértünk hozzá, jelen lett belőle. Csak a jelen számít, az örökké változó, nyughatatlan jelen, amely oly könnyen elillan.

Egyik illúziónk az, hogy a mostani óra nem döntő fontosságú.

A múlt, a jövő és az az álomként felködlő pillanat kettejük között - mind egyetlen birodalom, mely egyetlen, halhatatlan napig él.
Tudni ezt Bölcsesség.
Használni maga a Tudás.

Ne gondold túl a dolgokat! Élj a percnek! Engedd, hogy történjen, amire ösztönösen vágysz! Idővel úgyis minden szépen letisztul.

Különböző intenzitással, de mindenki fél a haláltól, én viszont úgy érzem, hogy az attól való félelem, hogy nem is éltünk, sokkal erősebb bennünk. Az élet vége felé, amikor az ember rájön, hogy lassan már késő lesz, ez az érzés egyre erősödik.

Mindenki létezik, de csak kevesen élnek.

Az erkölcsi tökéletesség velejárója, hogy minden napot úgy élsz le - izgalom, ernyedtség, alakoskodás nélkül -, mintha az volna az utolsó.

Azért az életért kell élnünk, amit ma élünk meg.

Van egy szűk rés a múlt és a jövő között. Na, ott élünk mi.

A múltat is csak elképzelitek. Azt mindenki olyannak látja, amilyennek akarja. Nyiss csak ki egy történelemkönyvet. A jövő meg annyit ér, mint az ötéves terv, meg a propagandaosztály többi álma. Észre sem veszitek, hogy amíg ti a múlttal meg a jövővel bajlódtok, elmegy mellettetek az élet.

Nem kell mindenkinek mindent végiggondolni, tudatosítani. A dolgok hadd történjenek!

Emberek milliói éltek már a Földön, és még a nevüket sem tudjuk. Fogadd el az egyszerű tényt: csak néhány napig vagy itt, azután eltűnsz. Ezt a néhány napot nem szabad képmutatással, félelemben elvesztegetned.