A korrupció nem csak gazdasági károkat okoz, de a közhangulatot is mérgezi.

A valódi fegyház a becstelen élet és a meg nem tagadott meggyőződés az igazi szabadság.

Sokkal erkölcsösebb, gazdaságosabb és hatékonyabb, ha a szegénység, a félelem és a gyakran radikalizálódáshoz vezető tudatlanság felszámolásába fektetünk be, mint ha akkor akarjuk megbüntetni a radikálisokat, miután már erőszakossá váltak.

A gyermekek ártatlanok, és szeretik az igazságot, míg mi többnyire rosszlelkűek vagyunk, és természetünknél fogva inkább az irgalmat kedveljük.

A ki az emberiséget legszentebb kincseitől: tudomány, művészet és erkölcsiségtől akarja megfosztani, az vétkesebb az egyház ajtait feltörő gonosztevőnél.

A tűz ugyanúgy nem tesz különbséget jó és rossz ember között, akár a puskagolyó.

A jogtalanság és bűn ugyanaz, akár koronás fő, akár kicsinyes gazember követi el. A tettes rangja és kísérőinek száma semmivel sem csökkenti a bűnt, hanem még súlyosbítja. Az egyetlen különbség az, hogy a nagy rablók megbüntetik a kicsiket, a nagyokat viszont babérkoszorúval jutalmazzák, és diadalmenetben ünneplik, mert ezek túl nagyok ahhoz, hogy az evilági igazságszolgáltatás gyenge keze utolérje őket, és övék a hatalom, amelynek meg kell büntetnie a vétkeseket.

Még ha azt látnád is, hogy más nyíltan vétkezik, vagy valami nagy hibát követ el, akkor sem kellene magadat nála jobbnak gondolnod: hiszen nem tudod, meddig tudsz megállni a jóban.

A mi bűnünk nem lehet mentség se más bűnére, se más gőgjére.

A jóra való restség meghívás az ördög számára.

Sosem fizetni,
Vadként üzetni,
Mentést keresni,
Kétségbeesni,
Kegyelmet hiába koldulni -
És nyomorult módon kimúlni:
Ez is gavallér-életpálya,
S van, aki vonzónak találja.

Az az ember, aki a saját döntéseit a társadalom fölébe helyezi, bűnöző.

Minden gonosz cselekedetet, amennyiben eléggé alaposan felfejtjük, visszakövethetünk egy bizonyos pontig, amelyen megokolhatóvá és ezzel megbocsáthatóvá válik.

Minden bűnözőnek - sokszor akaratán kívül - olyan módszere van, amely jellemző rá, s ha nem is túlságosan, de mégis eltér a többiekétől. Mondhatni külön stílust alakít ki mindegyik. Ezt alkalmazza; formálja, fejleszti is bizonyos fokig, de a módszer lényege mégis megmarad. Egyéni stílusától akkor sem tud szabadulni, ha néhányszor lebukott.

A szépség átok, elfedi előlünk a valódi szörnyetegeket. Sőt, azt sem látjuk miatta, hogy a valódi szörnyetegek nem az ágyunk alatt rejtőznek, hanem a fejünkben.