A boldogsághoz nem elegendő a szép lakás, a jó ruha, a kényelmes élet, a boldogsághoz nyugodt lelkiismeret is kell, mert anélkül a szerelem is tartalmatlanná válik.
Rendezett hátterem, szerető szívű családom volt, telt arra is, hogy átbuszozzak a városon az iskoláig, és este, amikor hazatértem, meleg vacsora várt. Ezeken túl semmit sem akartam kérni a szüleimtől.
Ha azt csinálod, amit szeretsz, az a szabadság; ha szereted, amit csinálsz, az a boldogság.
Az, hogy hol leszel tíz év múlva, csakis rajtad múlik. Szabadon dönthetsz arról, hogy mit szeretnél kezdeni az életeddel. Születésed jogán szabadúszó vagy, szabad akarattal. Kell ennél több? Bármikor dönthetsz úgy, hogy jobban tiszteled önmagad, és többet nem találkozol azokkal a haverjaiddal, akik lehúznak. Csakis a te kezedben van, hogy boldog vagy boldogtalan leszel.
A boldogság sose fő,
sose cél, csak pihenő.
A memória kísérteties. Az ember emlékszik azokra az időkre, amikor jól érezte magát, és ismét olyasmit akar. De csak új dolgokat kaphat. Úgyhogy én próbálok arra vágyni, amit kapok. Nem egyértelmű, hogyan kell ezt csinálni.
A gyönyör leírhatatlan, ez magától értetődik, hiszen megsemmisíti az embert, aki nincs ott, hogy átélje.
Az elégedettség a testnek és léleknek az az állapota, amikor a kettő harmóniában áll, és nincs köztük törés. A lélek megtalálja a békéjét, és a test is. A kettő kielégíti egymást.
Mernem kell felrúgni a kereteket, az elvárásokat, a megszokást! Izgalmasra cserélni a megnyugtatót!
Ne hasonlítsuk össze azt, ami nem összehasonlítható. Nem mindenki számára egyforma a boldogság vagy a boldogtalanság mércéje.
Néha azt hiszem, hogy mindenkiben ott rejtőzik egy kismadár. És ha képes vagy megénekeltetni vagy megreptetni ezt a madárkát, olyankor boldog vagy.
A boldogság képességén dolgozni kell, nap mint nap edzeni kell. Újra végig kell gondolni az értékek rendszerét, át kell hangolni a tekintetet, amellyel a világot és az eseményeket nézzük.
Sajnos az iskolában nem tanítják a boldogság képességét. Pedig vannak rá technikák. Hiába dúsgazdag valaki, még lehet végtelenül boldogtalan, vagy éppen fordítva, szinte nincstelen, és mégis úgy élvezi az életet, mint senki más...
Egy éhező középkori parasztnak a boldogsághoz elég volt egy darab kenyér. De hogyan tegyünk boldoggá egy unatkozó, túlfizetett és túlsúlyos mérnököt?
A különbség a boldogság megtalálása és a boldog pillanatok között az, hogy hogyan értelmezed a dolgokat. Nagy felelősség, de valójában mi magunkon áll a boldogságunk, nem a körülöttünk élő embereken.