Az emberek ritkán vágynak arra, ami elérhető - és ez kegyetlenség.
Kérd a lehetetlent, aztán érd be azzal, amit valójában akartál volna!
Legalább álmaim voltak, amelyeket féltve őriztem a szívem mélyén, de a valóság kőfalába ütközve ezek is szétzúzódtak, ezer darabra törtek: lehajoltam, összegyűjtöttem valamennyit, és most végtelen türelemmel rakom őket újra össze. Visszaadom nekik régi fényüket, és szárnyakat is adok nekik, hogy megtanulhassanak repülni, s lassan-lassan felemelkedhessenek a magasba, egészen addig, mígnem talán még azt a kőfalat is átrepülik, és egyszer csak ott lesznek odaát, azon a helyen, ahol az álmok megvalósulnak, először gondolatok alakját öltik, majd tervekké állnak össze, végül pedig konkrét tényekké válnak.
A mozizásban nekem főleg az tetszik, amikor kijövünk a pattogatott kukorica szagába, és mindenki a filmről beszél. Minden úgy felpezsdül, és mintha elhalványodna a határvonal a lehetséges és a filmszerű között. Az embernek vakmerő gondolatai támadnak, például hogy elmenne valami izgalmas helyre, vagy mindent kockáztatna az álmaiért, meg ilyesmi, de aztán sosem teszi meg. Inkább csak az érzés a fontos, hogy az életedet filmmé változtathatod, ha akarod.
Csak óvatosan a kívánságokkal. Az élet néha beváltja őket, akár kész vagy rá, akár nem.
Nem könnyű túlélni, ha valakit megfosztanak az álmaitól.
Az ábrándok a jellem tükörvillódzásai.
Amikor az ember álmodik, akkor nem azt méricskéli, hogy megvalósítható-e az álom, hanem azt, hogy milyen szép.
Szállnék most újra! Magasra, előre
életem nyarából, mint a madár,
még egyszer, vissza, csak egy kis időre,
ahol gyerekkorom tavasza vár.
Az álmok ajtaján kell a kulcs, hogy ki és bejárj,
Ha úgy érzed, elveszett, ne félj, biztos, hogy megleled.
Ha vannak szép álmaid, azért már érdemes élni.
Ördög csapdája a csalfa ábránd.
Egy álmot évekig kovácsolhatsz, hogy aztán egy pillanat alatt szilánkokra törjön.
Szerintem ha valaki elengedte az álmait, vagy nem álmodik, gyakorlatilag már meghalt, csak még nem temették el... álmok nélkül felesleges élni.
Ébredj csak, én még álmodom,
mondd, kit zavar, ha saját magam átdobom.
Ébredj csak, én még álmodom,
hiszen az életem az álmaimra áldozom.