Még az önmagam szeretete sem magányos élmény: van bennem Valaki, akit szeretek, és Ő szeret engem, ez adja lelkem harmóniáját, hogy "jól vagyok magammal", és a reményemet, hogy rátalálok arra, aki ezt az adást veszi. Vagy ő talál rám, mert a szeretet ugyanúgy hiányzik neki, mint nekem! Hiányzik a szívének, hogy másokért is verjen! Mert ez az életünk legboldogabb csúcsélménye - de csak akkor, ha ez kölcsönös.