Én épp akkor leszek
hozzád legközelebb,
ha azt hiszed, legtávolabb vagyok.
Mert szobád csöndjében én hallgatok.
De bennem zúgóbb némaságod a
kiáltott szónál. Napja s alkonya
te vagy sorsomnak, tiltod vagy hagyod.
Nem fogysz ki belőlem soha.