A dallal lehet üzenni. Persze a szórakoztatóipari szakmunkás is üzen, csak másképp, mást. Én azt szeretem, amikor egy dal felforgat, és tényleg változásokat indít el az életemben.

Amikor én ezt az egészet elkezdtem negyedszázaddal ezelőtt, még nagyszerű csodálatos időszak volt, tényleg pezsdült a zene, aztán voltak mélypontok, de most én úgy érzem, hogy megint az élőzenének van némi becsülete.

Minden egyes sláger egy önálló érzelmi csomag. Lehet humoros, érzelmes, intellektuális vagy drámai, de valamit nagyon eltalál azon az érzelmi frekvencián, amin az emberek épp akkor rezegnek.

Ami egyszer sláger, az évtizedek múlva is az lesz.

Nem tudom, hogy a könnyűzene mit jelent, de nekem minden zene könnyű.

A zene számomra pont olyan, mint a szerelem, hogy élni nélküle lehet, csak éppen nem érdemes.

A slágerben mindig van valami primitívség. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal megjegyezzék, dúdolják, hogy mindenki által reprodukálható legyen.

Ha látszólag csendben vagyok, magamban akkor is énekelek!

A basszusgitár egy olyan hangszer, amit az ember rögtön nem hall ki a zenéből, de ha egyszer feltűnik neki, onnantól kezdve nem felejti el a füle.

A festészetben éppúgy, mint a zenében, inkább a célzásokra kell figyelnünk, semmint a kimondott dolgokra.

A legnagyobb szerzők sem írtak le mindent a kottába, nem kötöttek mindent az előadók orrára. Ezeket a titkokat nekünk kell újra és újra megfejteni, és nincs kétszer használható megoldás.

A világerők harca, amely a kezdetektől a világ végezetéig foglalkoztatja az emberiséget, a jó és a gonosz, a fent és a lent, a menny és a pokol, a szellem és az anyag, a tisztaság és a bűn harca, ez az örök párbaj, a zene szívében manifesztálódik, hogyan is lehetne másképp, mint hogy a fundamentumában és origójában: a hangolásban mutatkozzék meg.

Ez a valódi musicus feladata: összhangzásba hozni a hangszerek harmóniáját a szellemével és a lélekével a célból, hogy a szellem és a lélek harmóniája összecsengjen a kozmosz harmóniájával.

Minden énekes életében van egy olyan dal, ami pofán csapja: ami ránk talál, s úgy érezzük, hogy mindig is énekeltük.

A zene számomra azt jelenti, hogy energiát teremtek és szavakba öntök személyes pillanatokat, amelyek majd jelentenek valamit az embereknek.