Ha nem lennének álmaink, akkor nem tudnánk miket megvalósítani. Na de valamiféle köszönőviszonynak mégiscsak lennie kell a vágyaink és a valóság között! Mert ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor bérletet váltottunk a biztosan bekövetkező csalódások vonatára.

Az igaz valóság olyasmi, amit pillanatról pillanatra hozunk létre minden egyes nap, mert a valóságok életünk minden egyes másodpercében a mi döntéseinkből születnek.

A valóságos az, ami nem veszhet el, míg valótlan minden, aminek kezdete és vége van.

Mi magunk vagyunk a saját valóságunk létrehozói. Ha azt mondom, jól vagyok, akkor jobban leszek, és felfelé nézek.

A vakságnál csak az rosszabb, ha van látó szemünk, de nincs jövőképünk.

Amit általában képzeletnek tartunk, az lehet, hogy a világ legnagyobb realitása, és a mindenki által elismert valóság lehet, hogy a legrémesebb lázálom.

Életválságokban elkerülhetetlenné válik gondolkodásunk tüzetes, önbecsapásoktól mentes vizsgálata. Sokszor kiderül, hogy a valóság téves érzékelése, a valósággal való kapcsolat elveszítése, egy hosszú ideje fennálló, megoldatlan lelki probléma vagy az érzelmi mérgekkel való telítődés vezetett a válság kialakulásához.

Ha a megértésre törekszünk, támaszkodnunk kell az intuícióra. Agyunk a háromdimenziós - kauzális és tárgyakkal teli - világ értékelésére van felkészülve. Ezt a világot fel tudjuk fogni. A valóság azonban nem feltétlenül ebben az egyetlen struktúrában jelenhet meg. De ez az egyetlen olyan struktúra, amelyet intuitive meg tudunk ragadni.

Egyikünk sem képes túl sok realitást elviselni. Senki. Valamennyien egy olyan világot teremtünk magunknak, amelyben elviselhető az életünk.

Az értelem legkisebb homályának következménye, hogy az ember nem valóságot észlel, hanem káprázatot.

Fakó minden teória,
s a lét aranyló fája zöld.

Nem a dolgok bonyolultak, te vagy
a bonyolult, aki szemléled őket
és addig boncolod, amíg e nagy
egység ezer atomra hull előtted.

A világ nem egy kisdedóvó. De éppen ezért, mivel a világ ennyire tele van kihívásokkal és nehézségekkel, néha muszáj, hogy az ember túllépjen az általa ismert valóságon, és egy magasabb szintű tekintélyhez fordulva próbáljon vigasztalást nyerni.

A matematika olyan kérdésekkel is foglalkozik, amelyeknek nem felel meg valami a valóságban. A valóság tehát korlátozottabb, mint a matematika.

Mutass nekem egy angyalt, és én festek neked egyet!