Az ártatlan embernek nincs oka eltitkolni a gondolatait. A lakosság kilencvenkilenc százaléka örül, hogy belátnak a fejébe. A legtöbb ember igenis akarja bizonyítani a hűségét. Az az egy százalék viszont bűnös valamiben.

Ha az ember titokban akar tartani valamit, önmaga elől is el kell titkolnia.

A titok egyfajta hatalom.

A férfi legszebb erénye, hogy tud titkot tartani.

A bizonytalanság a pletykálkodás melegágya.

Így van ez a nyomokkal. Némelyiket az embernek bátran követnie kell, másokat inkább csak óvatosan, megint másoktól pedig óvakodnia kell, mint a pipacstól. Szép és jó ránézni, de leszakítani nem szabad.

Ha az ember nem beszél egy dologról, attól az még nem tűnik el.

Így lesz szerelmes az ember, azt a pontot keresi a szeretett személyben, amelyet az soha nem fedett fel.

A szabadságunk azon alapszik, amit mások nem tudnak rólunk.

Az emberek régen azt hitték, a falnak is füle van, és csak később jöttek rá, hogy a falak süketek. A fülek, amelyektől rettegünk, valójában a köztünk élő emberekhez tartoznak.

Mindenképpen tanácsosabb azt megfontolni, amit a másik elhallgat, mint amit elmond.

Még nekem is csak sejtéseim vannak arról, kicsoda. Nem beszél a múltjáról. Lehet, hogy el is felejtette. Ez az egyik, amit annyira szeretek benne, mégis ez teszi olyan veszélyessé. Egy múlt nélküli ember olyan, mint akinek nincs árnyéka.

Csakis az a festészet méltó a figyelemre, amelynek létoka ugyanaz, ami a világ létoka: a titok.

Mihelyt valami titok lopózik két szerető szív közé, mihelyt egyikük takargatni tud a másik előtt akár csak egy gondolatot is; a varázs megtörik, s a boldogság romokban hever. Az ingerültség, az igazságtalanság, sőt a nemtörődömség is helyrehozható; de a titkolózás valami idegen elemet dob a szerelembe, mely gyökerében változtatja meg annak igazi természetét, s önmaga szemében is meggyalázza.

Egy otthoni kert fala több titkot zárhat magába, mint a kínai fal, s a csönd hívebben védi egy fiatal lányka lelkét, mint a szaharai oázisokat a végtelen homok.