A fent és a lent nem létezhetnek egymás nélkül. Gondoltál már erre? A jóságnak csak akkor van értelme, ha van gonoszság is. Valami csak akkor lehet nagyobb, ha létezik kisebb is. A magasabb rendű civilizáció csak akkor lehetséges, ha az alacsonyabb rendű ösztönöket száműzetésbe küldjük, le a csatornákba, a bányákba, a magánklubokba, vagy el a távoli gyarmatokra.
Semmi sem teljesen jó vagy teljesen rossz.
A mindennapi életben meglehetősen nehéz feladat együttérzően nyitottnak lenni minden nézetre. Ez azonban az együttérző nyitottság hitelét még nem rontja, mivel a lényeg nem az, hogy végtelen számú nézettel szemben végtelen együttérzést tanúsítsunk, hanem inkább egy bizonyos hozzáállás, mely az új jelenségekkel való kapcsolatteremtésben mutatkozik meg, s amely magában foglalja az emberi lét sokféleségének bátorítását és befogadását.
Az már majdnem maga a boldogság, ha az ember tudja, mennyire boldogtalan lehet.
Minden dolog összetart, ha kellő távlatból szemléljük őket.
Mindannyian agyonhajszoltak vagyunk, mindannyian... vagyis a legtöbben... vagyis néhány barátom biztosan. Természetesen azokra gondolok, akik a szabad világban élnek, háborútól, éhínségtől, pestistől és varangyesőtől viszonylag távol. Azokra a szerencsésekre, akik jó helyen és jó időben születtek, és ezzel megütötték a főnyereményt. És mégis mi, a győztesek panaszkodunk a stresszre. Miért nem tudjuk élvezni, hogy akár százkilenc évig is elélhetünk? Saját fogainkkal! Pezsgőt kellene bontanunk pusztán azért, mert tudunk levegőt venni.
Szép az élet? Igazságos vagy igazságtalan? Igen is, meg nem is. Attól függ, hogy honnan nézzük, de az biztos, hogy szépséget, főleg ha keressük, a legnehezebb helyzetekben is találni benne.
Az, akit ismerünk, rendszerint: kleptomániás. Az, akit nem ismerünk, rendszerint: tolvaj.
A jó néha nagyon rossz tud lenni, és vice versa.
Sokfelé megfordultam. Amerre csak jártam, mindenki a maga igazát hangoztatta. Nehéz eldönteni, kinek higgyen ezután az ember.
Csak az elmúlt és eljövendő évek dátuma változik meg minden újév napján, mivel az éveket a mindenkori jelentől számlálják visszafelé és előre.
Ahol fény van, ott árnyék is van.
Rövid időtávlatot érzékelő tudatunk számára sok minden egyensúlyként jelenik meg, noha valójában nem az.
Számos kérdés marad megválaszolatlanul. Talán szegényebbek lettünk egy lehetséges magyarázattal, de az is lehet, hogy egy további rejtéllyel gazdagodtunk. Vagy ez nem legalább annyira szép?
Kell a sötétség, hogy meglátsszon a fény.