De vagyunk-e azok, amik lehetnénk?

Az ésszerű ember igazodik a környezetéhez. Az ésszerűtlen ember magához igazítja a környezetét. Az ésszerűtlen emberek viszik előre a világot.

Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek. Két kis lépéssel nem jutunk át a szakadékon.

Aki mindennel elégedett, s nem akarja a jót jobbra cserélni, az előbb-utóbb mindent elveszít.

Ha életünknek megvan a "miértje", akkor majdnem minden "hogyanját" el tudjuk viselni.

Az ember soha nem elégedhet meg azzal, hogy a földön kússzék, ha igazából szárnyalni vágyik.

Ha feltárul a lehetőség ablaka, ne húzd le a redőnyt!

Legyél képes feláldozni egy csatát, hogy megnyerd a háborút!

Amikor azt mondod: „Feladom!”, gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: „Egek, micsoda lehetőség!”

Az ember akkor ember, ha az összes választási lehetőség közül a legnehezebbet választja.

A létezés még nem élet.