Minden bolond képes szembenézni egy krízissel; a mindennapi élet az, ami felőrli az energiánkat.
Az éhség élessé teszi az agyat, olyan lesz tőle, mint valami szablya. És minden jó dolog a világon az éhségből született.
Az ember az egyetlen faj, melynek az számít, hogy mit csinál a két belével. Minél ízletesebb fogásokkal tömi meg a vékonybelét. És minél nagyobb pukkanásokkal üríti ki a vastagbelét.
A tudatos jelenlét kitágítja a pillanatot. Csakhogy nagyon nehéz ám jelen lenni a pillanatban. Mindig közbejön valami, ami eltéríti az embert. Hol viszket valahol, hol a kullancstól fél az ember.
Ha valaki igazán lelkesedik valamiért, mindent megtesz érte.
A fenébe a romantikával, a nagy, sorsfordító mondatokkal, nemzetmentő gesztusokkal. A hétköznapokat kellene kimenteni.
Találd meg, amit szeretsz, és hagyd, hogy megöljön.
Néha kimászol az ágyból reggel és arra gondolsz, hogy nem fogom túlélni a napot. De legbelül nevetsz és eszedbe jut, hányszor éreztél már így.
Zúzmarás a december,
Örülhet a hóember.
Hófehér a pocakja,
Óriási hólabda.
Hópocakján hófeje,
Seprűt tart a jobb keze.
Kavicsszem és kavicsszáj,
Répaorrán kismadár.
Azok elől, akik takarítanak utánad, semmit sem lehet eltitkolni.
Szeretem a reggelt, mert minden új nap két kézzel ölel át,
Hogy melletted kelek fel, szeretem a kávé illatát.
Harmatcseppek a kertben dúdolják a rádió dalát,
Nap szeme hunyorog az égen, búcsúztatja az éjszakát.
Megöregedni kemény munka. Felkelni kemény munka. Kemény munka megmosakodni, felöltözni, kimenni a friss levegőre, másokkal találkozni. Senki nem beszél arról, hogy ez micsoda munka.
Az alkohol elég sok problémát megold, az egyedüli gond, hogy csak rövid távon oldja meg őket.
Ha azt hiszed, egy kapcsolatot a lelkedben már végleg elintéztél, és a szokások mozgatják, tévedsz! A rutin: halál. A megszokás lassú halál.
Az igazán jó rejtvény lényege: racionális világunkban, tisztán racionális eszközökkel képes biztosítani számunkra ezt a kis mindennapi misztikus élményt.