Politikám: ha győztem, azonnal megbocsátok,
a legjobb élű fegyver a nemeslelkűség.
A megbocsátás különös szégyent teremt.
Egyikünk sem tökéletes. Előfordul, hogy olyasmit teszünk vagy mondunk, ami a társunk számára bántó. A múltat nem törölhetjük ki az életünkből, de ha bocsánatot kérünk, és megpróbálunk másként cselekedni, enyhíthetjük a fájdalmat, amit házastársunknak okoztunk. Ha társunk megbocsát, a meghitt kapcsolat helyreáll. A szeretet kész a megbocsátásra.
Ha tudsz megbocsátani, akkor azok közé tartozol, akik értenek a boldogsághoz.
Szívből szeretni az átlagember is tud, de szívből megbocsátani: csak az átlagfeletti képes.
A megbocsátás felejtést is jelent.
A megbocsátás fantasztikus tulajdonsága az emberi agynak. Ez adja meg a béke, a kiegyezés lehetőségét az emberek között.
Semmi sem megbocsáthatatlan, ha tényleg tiszta szívből szeretsz valakit.
Messze túl a
Rossztettek s jótettek fogalmán
Van egy mező.
Ott találkozunk.
A könyörületesség olykor hatékonyabb eszköz, mint egy dicső, de véres háború.
A megbocsátás segítségével képessé válunk végrehajtani azokat a legalapvetőbb váltásokat a magunk és mások életében, amelyekre mindig is vágytunk, vagy amelyeket valaha is elképzeltünk. A megbocsátás mindent meg tud változtatni - egyetlen pillanat alatt.
Ha nem bocsátunk meg valakinek, az méregként hat. Keserűséget fecskendez a szívbe és az elmébe, és eltorzítja az ember egész látásmódját. A harag, a neheztelés és a bánat lassan teljesen beárnyékolja, és maga alá temeti a haragtartó személyt. Alattomos kórral fertőzi meg a lelkét, amely azután gonosz érzelmeket és indulatokat táplál benne.
A megbocsátás valójában a keserű emlékek állandó elhessegetését jelenti, egészen addig, amíg az idő begyógyítja a sebeket, elmúlik a düh, és feledésbe merül a bűn.
Ha valaki vét egy másik ember ellen, mindketten tovább cipelik ennek terhét. A fájdalom súlya ránehezedik az érintettek vállára. A megbocsátás ennek megfelelően annak választását jelenti, hogy egymagad akarod viselni mindezeket a terheket.
Mindenkiben ott él a gonosz, és ennek felismerése önmagunkban az első lépés ahhoz, hogy szerethessünk valaki mást és megbocsáthassunk neki.