Félreértés és lustaság talán több zavart kelt a világban, mint a ravaszság és gonoszság. E két utóbbi legalábbis feltétlenül ritkább.
Az ember hisz a jóban, hisz abban, hogy csak jót kell adni a társainak. Nem bántani meg senkit. Mégis előfordul. Nem tudatosan, véletlenül. Megbocsátok. Teljes mértékben igyekszem elfelejteni, és úgy kezelni, mintha mi sem történt volna. Ez nekem nagyon jó, tudom, annak a személynek is, aki korábban megbántott. Ez olyan, mint az ajándékozás.
Lehetséges egyáltalán megbocsátani a holtaknak? A megbocsátás vajon érzelem, vagy olyan tranzakció, amihez szükséges egy másik fél?
A gyakori bocsánatkérőnek végül "nem jut" már bocsánat.
A háborúban az a legfélelmetesebb, ha megérted az ellenséget. Megérteni - ez azt is jelenti, hogy egyszersmind megbocsátasz neki.
- Ameddig lelkiismeret-furdalásod van, addig a bűnöd is elkísér. Csak akkor szabadulhatsz meg, ha megbocsátasz magadnak. Meg kell bocsátanod magadnak.
- Hogyan tudna az ember magának megbocsátani? Másoknak sokkal könnyebb.
Sokszor emberileg lehetetlen megbocsátanunk annak, aki megbántott minket. Ehhez kell Isten segítsége.
Megbocsátani csakis egy erős ember képes, aki ráadásul ismeri a másik és önmaga lelkét is! Gyengeségből, gyávaságból, koldus-félelemből megbocsátani nem lehet!
A megbocsátás sokkal több, mint elnézést kérni; ez egy döntés arról, hogy elengeded a sérelmet, és engeded, hogy a szeretet újra áradjon.
A megbocsátás a kulcsa mindennek, beleértve a fizikai egészséget és a lelki gyógyulást is.
Erősebb, aki megbocsát, mint aki őrzi a sérelmeit, és erősebb, aki jóvátesz, mint aki csak megbotlik.
Minden tragédiában elérkezik az a pont, mikor elhalványul a kezdeti ok, és csak arra koncentrálsz, merre tart veled a sors.
Megbocsátani azt jelenti, hogy megérteni. És megérteni valakit, azt jelenti, hogy megbocsátok neki.
Az ember azért ember, mert meg tud bocsátani, bármekkora bűnt követnek el ellene.
Mindent megbocsátok, amit megértek.