Átléptek rajtam, de itt vagyok,
A sorsomat írják a csillagok,
Tudom milyen érzés a padlón, de soha ne add fel,
Mert eshet az eső a szemembe,
Fúj a szél nagyon messzire,
Én a nulláról is felállok, bármerre mennem kell.
Csak egy életed van, ezért éljél,
bármilyen nehéz az akadály, ne féljél.
Törjél előre, tegyél fel mindent,
mutasd meg, hogy egy oroszlán lakozik itt bent.
Az emberi szervezet egy valódi csoda, iszonyatos dolgokra képes, és az a vicces, hogy ezt csak agyban kell eldönteni. Alapból azért nem tudja ezt az ember, mert létezik egy agyi gát, amely óv és véd bennünket. De ez a határ egy állapot, melyet kemény munkával mind kintebb és kintebb lehet tolni.
Amire bárki más képes, arra képes vagyok én is; amit ember el tud viselni, azt én is elviselem. Tartásnak mondják ezt katonanyelven, s körülbelül annyit jelent, hogy soha semmilyen körülmények között se hagyd el magad.
Mindegy, merre visz már az út, mindegy, merre visz el a szél,
Nem számít már az, ami elmúlt, nem számít már, hogy mit tettél,
Ne érdekeljen senki más, ne érdekeljen, ki mit csinál,
Ha kitartó vagy, tudni fogod már, hogy te vagy az, aki jó úton jár.
Minél jobban szeretek valamit, annál többet vagyok képes tenni érte. Ha a szívem 100 százalékosan akarja, akkor a testem inkább belepusztul. Belerakom a maximumot.