Ne várd szelíden azt a végső éjt,
Tombolj, dühöngj, az alkony hogyha jő,
Védd, védd, amíg csak védheted, a fényt.
Ha minden büszke harc már véget ért,
És karjaidban nincs is már erő,
Ne várd szelíden azt a végső éjt.
Védd, védd, amíg csak védheted, a fényt.
Csillagok között című filmben hallható
És egyszer vége lesz a viharnak. Nem fogsz emlékezni, hogy csináltad végig, hogy élted túl. Még abban sem lehetsz egészen biztos, hogy tényleg véget ért. De egy dolog biztos. Amikor kijössz a viharból, nem az az ember leszel, aki besétált abba. Ez minden, amiről a vihar szól.
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Száz „Nem megy” után érkezik el a pillanat, amikor egyszer csak „Megy”!
A nagyszerű dolgok a kemény munka és a kitartás eredményei. Nem lehetnek kifogások!
Nem láttuk, hogy a leggyengébb-féle hályog is az orvos első orvosságára már eloszlott volna a szemekről. Nem láttuk, hogy a legerősebb vihar is képes lett volna az égen borongó sötét felleget egyszerre letépni: elsőbb csak megritkítja, megvékonyitja azt s csak ezután süthet ki alóla a nap jóltévő sugara.
Az akaraton áll vagy bukik minden.
Tovább kell mennünk az úton... akkor is, ha fáradtak vagyunk, akkor is, ha kedvetlenül kelünk fel már reggel, akkor is, ha legszívesebben kifutnánk ebből a világból, mert úgy érezzük, elegünk van mindenből. Ha torkig vagyunk azzal, hogy mindig mindenért meg kell küzdenünk, ha nemes szándékaink fordítva sülnek el... mennünk kell, mert nem tehetünk mást. Mert úton vagyunk. Mert tudjuk, csak az a megoldás, hogy haladunk. Még pillanatnyi reményvesztettségünkben is tudjuk, vándorlásunknak van értelme és célja.
Élünk, hogy még egy napig harcoljunk.
Bármilyen rosszra fordulnak a dolgok, mindig képesek vagyunk újjáalkotni magunkat.
Nem mindig könnyű megtartani a fogadalmainkat. Lustaság, fáradtság, kedvetlenség, itt ólálkodnak az ellenségek! Tartson ki: megéri az erőfeszítés.
Ha nem gyakorolsz, valahol valaki más majd fog helyetted is, és kész lesz rá, hogy átvegye a munkádat.
A tehetség és az elszántság képes akár szupersztári magasságokba is repíteni az embert.
Ha kitartunk, a siker bármikor beüthet.
Hogy mennyi esélyünk van a sikerre, annak vajmi csekély köze van az életkorunkhoz. Csak az számít, hogy hajlandók vagyunk-e újra és újra próbálkozni, hogy elérjük az áttörést.