Tudod, az én ajándékom nem kapható boltban.
Kicsi szívem szeretetét összecsomagoltam.
Karácsonyig őrizgetem szívem közepében,
ám addig is csöpögtetem, osztogatom szépen.
Karácsonyest, nyugalmas este,
szemünk a friss havon mereng;
és lelkünk bánattal övezve
ki tudja merre, merre leng?
A gondolat, hogy a mai este a szeretet ünnepe, mintha néhány fagyos lélegzetvétel idejére jobb hellyé tenné a világot. És ezen az sem változtat, hogy nemcsak ölelkezés és csókolózás, de veszekedés és verekedés is lesz a fenyőfa alatt. A lényeg a gondolat. És lehet, hogy ennyi a titka az egésznek.
A decemberben leggyakrabban elhangzó beváltatlan ígéret: karácsony előtt még összefutunk.
Máshogy tekintek az ünnepekre, amióta édesanya vagyok. A legfontosabb, hogy a kislányom számára elhozzam a csodát.
A szívem mélyén mindig karácsony van. A szívemben rejtegetett zug, ahova visszajárok örülni, maga a karácsony.
Gyermekkorom óta a karácsony jelenti azt a biztonságot, amire tulajdonképpen mindenki vágyik: a felnőttek is abba a megélt vagy elképzelt biztonságba vágynak vissza, amit egy kisgyerek érez az anyja ölében. A karácsony az illataival, az énekeivel nekem mindig erről a biztonságról szól.
Nincs szebb ünnep
Karácsony napjánál.
Karácsonynak
Szép est hajnalánál.
Tele fénylő,
Csodás költészettel,
Mennyei nagy
Édes szeretettel.
Karácson estéje nagy vigasságszerző,
Tapsol örömében a sok apró-cseprő.
Amióta nem kimondottan a karácsonyt, hanem a szeretetet ünnepeljük, egy átlagos családi vacsora is ünnepi hangulatban telik.
Ahány ember, annyi karácsony.
A legtöbb férfinak csak szenteste jut eszébe ajándékot venni.
A karácsony nem lenne karácsony ajándékok nélkül.
Egy karácsonyfa, amelyet magam csináltam, az egész multamat, mindent, ami az emlékeimben kedves, meghitt és kellemes, jelentheti a számomra, de mit kezdjek egy fával, amelyet idegen emberek csináltak meg anélkül, hogy ismertek volna engem? Végignézek rajta, mint egy kirakaton, de semmivel sem érdekel jobban, mint az ott kiállított idegen holmik.
Ebben az irigykedő kultúrában a karácsony egy különösen érzékeny időszak, sokszor inkább emlékeztet egy versenyre vagy egy vetélkedőre, semmint egy meghitt ünnepre.