A másokkal való törődés tesz emberré. Törődj többet másokkal, légy emberebb ember!
Jóleső érzés tudni, hogy akármi is történik, másoknak segítesz abban, hogy jót tegyenek.
Az erkölcs és a tudás nem okvetlenül függ össze egymással. Azok, akik azt hiszik, hogy tanitással jobbá lehet tenni az embereket, nem nagyon jó megfigyelői a természetnek. Nem látják, hogy az ismeretek lerombolják az előitéleteket; az erkölcs alapját. Nagyon bizonytalan dolog tudományosan bebizonyitani a legáltalánosabban elterjedt erkölcsi igazságot.
Ha boldogulni akarsz, a társadalom szabályai szerint kell játszanod. A rossz hírű ember sohasem jut olyan messzire, mint a közismert erkölcsös.
Segítsünk másokon! Mert a mások is mi vagyunk.
Hiszek abban, hogy e nagy világtragédiában, amelyben élünk, végül mégis az igazság, a jóság, az irgalom és a szeretet győzedelmeskedik.
Az a törvény, amely ellentétben áll az erkölcs alapelveivel, amely ezeknek az alapelveknek a megsértését követeli, igazolatlan és igazolhatatlan marad. Ilyen helyzetben csak a törvény elleni cselekvés lehet "jogos", mert az erkölcsiség akkor nemcsak a törvény be nem tartását követeli meg, hanem az ellene való küzdelmet is.
A normális emberi viselkedés nem azon múlik, ki milyen istenben hisz, milyen a világnézete. Valószínűleg az embert kell újraépíteni magunkban, hogy a másikban is meglássuk az embert.
A szív legnemesebb jósága, a legfénye­sebb tehetség sem elegendő arra, hogy való­ban kellemes társadalmi egyénné tegyék az embert; ehhez a jó modor törvényeinek, a szo­kás szentesítette társadalmi szabályok ismerete és gyakorlása is szükséges.
A kedvesség egy öngerjesztő folyamat: ha az emberek kedvesek, mások is azok lesznek.
A hősiesség az elmében kezdődik, a képzeletben, azzal, hogy elhiszem, én is lehetek hős. Aztán minden nap adott a lehetőség, hogy elgondolkodjak, mit tehetek azért, hogy ma valaki különlegesnek érezze magát, egy bók, egy kézfogás, bármi lehet bármilyen élethelyzetben, bárkivel a kollégáktól kezdve mindazokig, akikkel az utcán találkozom.
Szégyelld magad, ha meghalsz, mielőtt tettél volna valamit az emberiségért!
A legtöbb hős elsőre teljesen átlagos embernek tűnik, és nem is gondolnánk, hogy mire képes.
Ahol a külső cselekedetek belső jóindulat nélkül vannak, képmutatás vagyon ott és a jó magaviselésnek csak árnyékja.
Mindig megrendít, amikor olyanok fordulnak ellenem, akiket szeretek, ugyanakkor néha azok adják vissza az emberekbe vetett hitem, akiktől erre soha nem számítottam volna. Ez egyszerre tölt el ámulattal, és töri össze a szívem.