Velem maradtál, - történjék akármi,
gazdag vagyok, s immár kifoszthatatlan.

Minden változik. Csak lényed legközepe, a szíved nem. A hűség azt jeleni, hogy innen, a mozdulatlan középből látod és éled az életedet. Ha kijjebb lépsz, máris elsodor az örvény.

A hűség az örökkévalóság sejtelme a mulandóságban.

Légy hűséges ahhoz, ami rajtad kívül sehol nem létezik - így tedd nélkülözhetetlenné magad!

A hűség a legszebb emberi tulajdonság, és néha a legfájdalmasabb is. Mert ahhoz, hogy valakihez hű légy, a másikhoz hűtlennek kell lenni. Valakit el kell árulni.

A nemes, hűséges lelkeket gyakran gúzsba köti, hogy hűségesek még az emberiség söpredékéhez is.

A szeretet biztosabb út az emberek hűségéhez, mint a félelem.

Csak úgy őrizheted meg az embereid hűségét, ha jobban félnek tőled, mint az ellenségtől.

Ha hűségesnek kell lennem valakihez vagy valamihez, leginkább magamhoz kell hűségesnek lennem.

Férfi vagyok én s te mindig asszony.
Te enyém vagy, én tied vagyok,
S ha te meghalsz, én is meghalok.

Valahányszor másnak teszünk szépet, attól félünk, hogy összeakadunk szerelmünkkel.

Azt mondják, hogy a nő hűsége olyan, mint a szél. Mindig egyformán fúj, csupán az irányát váltogatja. Azt is mondják, hogy az erénye olyan, mint a viasz. Ha felmelegítik, elolvad. Nem az kerül szégyenbe, aki csal, hanem az válik nevetségessé, akit megcsaltak.

A modern korban a hűség valójában két ember testi és lelki összehangolódásának az eredménye. És ez igenis tarthat a sírig is!

Mi a hűség? Könnyű felelni rá. Az, ami nem változik. "Tégy engem, mint egy pecsétet a te szívedre!" - mondja az Énekek éneke. A hűség: pecsét a szíven.

Szabad hűségben, meggyűrűzetlen
rég tartasz már s én rég tartalak.
Válassz engem mindig újra, szerelmem,
s mindújra téged választalak!