A hazugságok simák és készségesek. Az igazság kemény, tele durva szögletekkel. Csupán ritkán segít bárkinek is.

Ne féljünk nevén nevezni a hazugságokat, szabad emberek vagyunk. Nem engedhetjük meg, hogy a józan észt tartósan legyőzzék a hamis eszmék. Olyan ez, mint az élet és a halál küzdelme: ez utóbbi elég, ha csupán egyszer győzedelmeskedik, innentől övé lesz visszavonhatatlanul a végső diadal.

Mindenki annyit hazudik a gyerekének és magának, amennyit csak akar.

Akit ragaszkodása az igazsághoz egy boldogtalan korban hazudni kényszerít, annak nincs többé megállása, újra és újra hazudnia kell.

Az egyenes beszéd, az őszinteség a gyerekeknek is jár.

Aki olyan sokat hazudik, annak az igazát sem hiszi el az ember.

Minden gyerek őszinte egy darabig, amíg meg nem tanulja, hogy bajba kerülhet miatta. Mi tanítjuk meg hazudni a gyerekeket, mi tanítjuk meg arra, nehogy kibökjék, mit akarnak. Egyszerűen: megszégyenítjük őket azért, amit kimondanak. Te vaníliafagylaltot akarsz? Most? Hát hülye vagy? Ennyi, kész. A lényeg nem az, hogy a gyerek valami mást akar, és meg kell tanulnia, hogy este kilenckor nem szabad vaníliafagylaltot kérni, hanem az, hogy megtanulja: minden szívéből eredő vágyat el kell dugni.

Minden gyerek őszinte és spontán. Az a pillanat, amikor a gyerek mondani akar valamit, és megállítja magát, a legtragikusabb egy ember életében. Onnantól már vigyáz, már tudja, hogy büntetik őt azért, mert igazat mond. Azontúl már azt mondja, amit a másik akar, nem azt, ami belőle jön.

Az igazság rövid. A hazugság végtelen.

A hazugság nekem az a létélmény, hogy úgy teszünk, mintha tudnánk, holott nem tudjuk. De el tudjuk hitetni, hogy tudjuk. El tudjuk hitetni, pedig magunk sem hisszük.

Mindennek a szavak az okai. Szavakkal mindent meg lehet magyarázni, mindent igazolni lehet. A szavak a tetteink álcázásául szolgálnak. Szavakkal azt bizonyítunk be, amit akarunk, majd az ellenkezőjét is.

Amikor a kommunikációs képesség megszületik egy állatfajban, akkor az őszinteség nem a legjobb politika, mivel ezzel az ember túlságosan is kiszolgáltatja magát vetélytársainak.

Nehéz őszintének lenni egy olyan világban, ahol a hazugság szerves része a mindennapi életünknek, a kultúránknak, a rendszernek.

A szó nemcsak az a legyőzhetetlen lázító, amely átverekszi magát szögesdrótokon, vasfüggönyön, betonhatárokon, hogy az eltaposott igazságokat feltárja, hanem léha és alamuszi szolgalélek is lehet, melyet a valóság elfedésére használnak.

Van úgy, hogy a hazugság erősebb, mint az igazság.