Csak a gyerek nem hazudik. Azért gyerek.
Kiért hazudik egy nő? Néha önmagáért, rendszerint a férfiért, akit szeret, de a gyerekéért mindig.
Az igazság: fegyver, a hazugság pedig nélkülözhetetlen pajzs.
Normális körülmények között a hazudozót leleplezi a valóság, amely nem helyettesíthető; akármilyen erős a hamisság szövete, amit a hazug ember kínál, az még computerek segítségével sem lesz soha elég terebélyes ahhoz, hogy a tények roppant terjedelmét lefedje.
Az emberiségnek szüksége van igazságra, de bizonyos, hogy még nagyobb szüksége van hazugságra, amely hizeleg neki, vigasztalja és végtelenül reményeket kelt benne. Hazugság nélkül az emberiség elpusztulna kétségbeesésében és szomorúságában.
Használd és élvezd
az alkalmat, amikor
nem kell hazudnod!
Tanítsátok meg gyermekeiteket az igazságra, de készítsétek fel őket egy hazugságokkal teli világra.
Jól hazudni csak az tud, aki el is hiszi, amit hazudik.
Azzal, hogy valakinek hazudsz, elveszed tőle a lehetőséget, hogy döntsön az életéről. Te döntesz helyette, és ez több mint etikátlan.
Ha valaki elindul a hazugság útján, mindig azt hiszi, hogy az út rövid és könnyű lesz. A kezdeti akadályokat könnyedén, sőt bizonyos élvezettel küzdi le, de az erdő csakhamar sűrűbbé válik, az út homályába vész, és mocsarakba torkolló ösvényekké ágazik.
Bűntudat ide vagy oda, az őszinteség mindig jobb, mint tévhitben tartani egymást, fejlődni csak az őszinteség hatására lehet.
A hazugságokból, amelyeket elhiszünk, idővel igazságok lesznek, amelyekkel együtt élünk.
Mindennek megvan a maga ideje. Ideje van az erdőbe menekülésnek, és ideje van a visszatérésnek. Ideje van az igazságnak és ideje van a hazugságnak. A hazugság egy méltatlanul alulértékelt tevékenység.
Nem nehéz hazudni, ha az ember előtte alaposan végiggondolta a hazugság minden részletét. Arra nevelnek minket, hogy hazudni butaság, veszélyes és semmilyen körülmények között nem helyes. De a hazugsággal egy csomó problémát meg lehet oldani.
Vegyél körbe egy gyereket hazugságokkal, ő pedig úgy fog kapaszkodni beléjük, mint a plüssmackójába vagy az anyja kezébe. És minél gonoszabb, sötétebb a hazugság, annál mélyebben kell magába szívnia azért, hogy képes legyen elviselni.