Egy házasság megromlásában mindkét ember hibás.
Attól, hogy egy nő férjhez megy, még nem kell unalmasan öltözködnie.
- És mit csinálnánk, ha összeházasodnánk?
- Hát sajnálnánk egymást, a fenébe is. Mindenki ezért házasodik össze.
A házasságnál nincs kockázatosabb vállalkozás. De egy boldog házasságnál sincs nagyobb boldogság.
A házasság a rendőrség által elismert barátság.
A házasság olyan birtok, amelyre sokkal könnyebb bejutni, mint onnan kijutni. Egy szerető, akit nem akadályoz a törvény, bármelyik pillanatban kiléphet egy rossz kapcsolatból. De a törvényes házasságban élő ember, aki el akar menekülni a halálra ítélt szerelemből, hamar ráébred, hogy a házassági szerződés jelentős része az állam hatáskörébe tartozik, és néha kegyetlenül hosszú időbe telik, míg az állam lehetőséget ad a távozásra. Így aztán könnyen találhatjuk magunkat abban a helyzetben, hogy hónapokig vagy akár évekig egy szerelem nélküli, törvényes kapcsolat csapdájában vergődünk, amit égő háznak érzünk, amelyben valahol lent, az alagsorban egy radiátorhoz bilincseltek minket; képtelenek vagyunk kiszabadulni, miközben gomolyog a füst és beszakad a tető.
A választási lehetőségek és a sóvárgások különös szellemjárást hoznak létre az életünkben: mintha az összes többi, félredobott lehetőségünk örökre egy árnyékvilágban kavarogna körülöttünk, és folyton azt kérdezgetné: "Biztos, hogy tényleg ezt akartad?" És sehol sem kísért ez a kérdés annyira, mint a házasságunkban, mégpedig pontosan azért, mert a legszemélyesebb választásunk érzelmi tétje igen magas lett.
Az élet kemény, meg a munka is, persze - ezekkel a kijelentésekkel biztos egyetértenének -, de a házasság hogy lehet az? Pedig azzá válik, amikor az életünkben elérhető összes boldogságot egyetlen embertől reméljük! És az ezen való munkálkodás igenis kemény munka.
A társadalom legelső köteléke a házasság.
A házasság - legalábbis mint történelmi jelenség - nem engedi, hogy egyszerű kifejezésekkel határozzuk meg. Úgy tűnik, mintha sosem maradna nyugton annyi ideig, hogy valaki tökéletes portrét fessen róla. Izeg-mozog. Az évszázadok alatt úgy változik, mint az ír időjárás: állandóan, meglepetésszerűen, gyorsan.
Élete során egy férfi cselekedetei közül a házassága tartozik legkevésbé másokra, mégis ebbe szólnak bele a legtöbben.
Minden házasságban valamiféle baj rejlik, mint kukac az almában.
Kimondhatatlanul boldog vagyok, mert tudom, hogy éppen úgy az életet jelentem a férjemnek, mint ahogyan ő az életet jelenti nekem. Soha asszony nem került közelebb párjához, mint én; mi ketten valóban egy test és egy lélek vagyunk.
Fiatalon férjhez menni olyan, mint fogadni egy lóversenyen, ahol nem ismered a lovakat. Fogalmad sincs, milyen adottságokkal, hajlamokkal, képességekkel rendelkeznek a versenyzők. Ráadásul, ha túl korán házasodsz, még azt sem tudhatod, hogy olyan párt választasz-e, aki hosszú távon is versenyképes lesz a számodra.
A házasság korlátozó jellegű intézmény. Korlátozza azon szabadságod, hogy megvalósítsd az álmaidat. Ha elköveted azt a hibát, hogy a házasság ideje alatt változol, neadjisten a jellemed formálódik, a házasság abban a pillanatban véget ér.