A jó feleség a rossz férjből középszerű embert csinál, a középszerűből jót farag, s a jó férjet világhíressé emeli.

A házasság nem két test találkozásából születik, hanem élmények, érzések, törekvések, gondolatok közösségéből. Két fél közös emlékképei, egymást összekötő élményei adják a házasság lelkét.

Frigy: többnyire a feleség szépsége és kedvessége tűnik el először belőle...

A boldogtalan házasságokból nem a szerelem, hanem a barátság hiányzik.

A szerelem sötét verem, amelybe a házassággal ketten esnek bele. A baj ott kezdődik, ha kettőjükön kívül egy harmadik, vagy pláne még egy negyedik is bele esik.

A bigámia azt jelenti, hogy eggyel több feleségünk van a kelleténél - a monogámia szintén.

A házasság, a valakivel együtt élés csökkenti a függőségek esélyét. Úgy tűnik tehát, hogy az ember vagy bizonyos anyagokra, vagy a partnerére szokik rá - de valamire nagy valószínűséggel igen.

Ha a házasságban a szerelem elvesztette az ízét, azt semmiféle fűszer nem pótolhatja.

A házasság folyamán érdekes szerepcserére kerül sor. A kutya hozza oda a férj papucsát és a feleség morog.

Van olyan igen, ami nemet jelent. Egy olyan nem, ami igennek hangzik. A férfi ezt az igent mondja ki, mielőtt a pap gépiesen elmormolná a rituálé többi részét. A gyűrűk rákerülnek az ujjakra, a férfi megcsókolja a mellette álló nőt, a többiről a zene gondoskodik.

Egy költői hasonlat szerint: a házasság közös repülés a jövő felé. Ha azonban a felek harmonikus életet akarnak: külön gépeken repülnek...

Egy válás még nem a világ, de ezt azok mondják, akik még sosem váltak.

Sokan azt gondolják, hogy nehéz egy színésznővel együtt élni, hát próbálják meg egy művésszel.

A "válás" és a "kirablás" azonos jelentésű szavak. Legalábbis jómódú férjek számára.

Amíg a házassághoz engedély kell, a revolver tartásához pedig nem, addig a házasság látszik veszélyesebbnek.