Akár hidegen, akár melegen tálalod a bosszút, sosem fogsz jóllakni vele. Ez az éhség egyre nő, minél inkább igyekszel csillapítani.
A bosszúvágy olyan, akár a szomjúság, ám nem lehetséges csillapítani.
Néha nagyon jó, ha az ember nagyon dühös. És olyan ember nincs is, aki nem dühös. A legmegvilágosodottabb láma is dühös a Kilimandzsáró tetején, amikor arra van szükség.
Az emlékeket és a haragot nem lehet rendeleti úton betiltani.
Csak addig haragudhatik az ember, amig szerethet.
Soha ne hagyd, hogy a másik ember egyenesen rád zúdítsa haragját. Térj ki előle, vond el a figyelmét, akár helyeselj is neki! Billentsd ki elméjét az egyensúlyából, és akkor már tetszés szerint bármilyen irányba terelheted!
A harag kitöltése nem oltja el a düh lángját. Ellenkezőleg: táplálja azt.
Ha igaztalan támadást tapasztalunk, az, ha az elkövetőre gondolunk, táplálja a haragot és az agressziót. Empatikusabbá válunk, ha az áldozatra tereljük a figyelmünket, ami növeli az esélyét annak, hogy konstruktív irányba tudjuk terelni a haragunkat. Ekképpen ahelyett, hogy megpróbálnánk megbüntetni a kárt okozókat, nagyobb valószínűséggel segítünk a bántalmazottakon.
A szeretet közelebb visz a másik emberhez, a harag pedig szembeállít vele.
Eszetekbe jutott valaha, hogy ahol nincs harag, ott szeretet sincsen?
Minél súlyosabb a minket ért sérelem, annál valószínűbb, hogy spontán reagálunk ahelyett, hogy átgondolt választ adnánk - vagyis úgy viselkedünk a bántalmazóinkkal, ahogy azt az érzéseink diktálják, nem pedig úgy, ahogy kellene.
Amikor valaki haragszik a másikra, nem a másikra haragszik. Azért haragszik, mert ő nem mer dönteni, és akármikor ránéz a másikra, eszébe jut a saját szerencsétlensége és gyávasága.
A bosszúvágy és a harag nem mindig jó tanácsadó. Ha a düh elborítja az agyadat, nem tudsz tisztán gondolkodni, és akkor sebezhető vagy.
Az irigység, csakúgy mint a harag vagy a gyűlölet, önmagába visszaforduló, negatív érzelem. Azaz arra nézve fájó és káros, aki érzi.
Ugyanaz az erő, mely a magasba emelte, ellene fordul, és porba tiporja a diktátorokat. A Sátán abba bukik bele, hogy sátáni. És a gyűlölködő abba, hogy a saját gyűlölete fölzabálja.