A győzelemért sújtsunk le az ellenség stratégiai súlypontjára.
Pusztán azért, mert már láttad az ellenfeledet valamilyen módon harcolni, ne bízz túlságosan egyetlen taktikában. Fontos a változatosság. A kiszámítható harcos, bármily tehetséges is, inkább előbb, mint utóbb holtan végzi a kevésbé képzett, ugyanakkor nehezebben kiszámítható ellenféllel szemben.
A küzdelem az uralomról szól. Urald a félelmedet, a fájdalmadat és a haragodat! Urald a fegyveredet! Urald az ellenfeledet!
Fehér keresztek
Hajtanak ki a földből
Nap mint nap.
A háború sorsát nemcsak a személyes bátorság dönti el, hanem még inkább a hadvezetőség szellemi képessége, a háború borzalmait nemcsak az önfeláldozás, áldozatkészség enyhíti, hanem a tudo­mányos munka.
Az atomháború halálos lehetőségei a jövőre nézve félelmetesek. A magam részéről úgy érzem, hogy elsőként használva ezt, a sötétség korának etikai mintáit vettük át. Engem nem arra tanítottak, hogy így vívjak háborút, és a háborúkat nem lehet nők és gyermekek elpusztításával megnyerni.
Amikor egy újabb ország sorakoztat fel nukleáris fegyvereket, az nem pusztán egy újabb ujj az indítógombon. A világ egy gátlástalan és felelőtlen harmadik világbeli vezető ujja miatt aggódik, pedig az az ujj éppúgy lehet valamelyikük egyik funkcionáriusáé egy távoli bázison. A lényeg: az ember nem olyan faj, amelyre rá lehet bízni az atomfegyvert. És főképp egy teljes vagy részleges végítéletgépet. Ez pedig nem csak a harmadik világ őrült vezetőire vonatkozik.
Az amerikai atomfegyvereket, a nyilvánosság elől titokban tartva, újra és újra felhasználták a legkülönbözőbb célokra. Pontosan ugyanúgy, ahogyan egy pisztolyt használsz, amikor valaki fejére irányítod, függetlenül attól, hogy meghúzod-e a ravaszt, vagy sem.
Én nem születtem arra, hogy megmentsem azt az emberiséget, amelyik, mikor nem sújtja tűzvész, árvíz és döghalál, háborúkat rendez és mesterségesen idézi elő a tűzvészt, az árvizet és döghalált. Rég levettem én a kezem az úgynevezett társadalomról.
Sosem a gonoszok borítják vérbe a világot, hanem azok az igaz emberek, akik felsőbbrendű eszmékben hisznek.
Pénz és fegyverek révén napjainkban többre vihetjük, mint holmi varázslással.
A szakmai etikának kell vezérelnie bennünket különösen akkor, amikor azt mondják nekünk, a helyzet kivételes. Akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy "csak a parancsot követtem". Ha azonban egy szakma tagjai összetévesztik a szakmai etikájukat a pillanat érzelmeivel, azon vehetik észre magukat, hogy olyasmiket mondanak és tesznek, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak.
Amikor rendszerellenes fegyveres erők tagjai elkezdenek egyenruhát hordani, aztán fáklyákkal és vezérük arcképével felvonulni, közel a vég. Amikor a vezető paramilitáris csoportok és az állami rendőrség, katonaság összevegyülnek, elérkezett a vég.
Kétezer éve egyre csak beszélünk
a szeretetről s míg pár eb ugat,
a karaván halad fölényes gúnnyal,
hisz gyártunk mindig új és új ágyúkat.
A legnagyobb bűn, amit egy ország elkövethet, hogy önös érdekeit előbbre sorolja ártatlan emberek életénél.