Ha úgy húzzák meg a térképen a határvonalakat, hogy nem veszik figyelembe az adott terület földrajzi adottságait és a helyi kultúrák éppily fontos sajátosságait, azzal elvetik a későbbi viszályok magvait.
Ha egy nagyhatalom olyasmivel szembesül, amit a létét fenyegető veszélynek ítél, erőt fog alkalmazni.
Az ember nem vásárolhat magának csak úgy az áruházban ütőképes hadsereget.
Békeidőben minden nagy nemzet felkészül az esetleges háborúra.
Más országok megsegítése, más országok életébe való beleszólás nem jelenthet egyszerűen csak katonai beavatkozást.
Az elszegényedett társadalmakban, ahol kevés kellő hatékonysággal és felelősséggel működő intézmény van, a valódi hatalmat milíciáknak vagy politikai pártoknak álcázott bandák gyakorolják. Miközben ezek - olykor a naiv nyugati szimpatizánsok ujjongásától kísérve - egymással harcolnak az elsőbbségért, nagyon sok embernek kell meghalnia.
A háborúk kirobbanásának oka mindig is a másiktól való félelem és a bírvágy volt.
Az első ember - a 27 esztendős Jurij Gagarin szovjet űrhajós - 1961-ben jutott túl a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén a sztratoszféra felső határán. Szomorú kis adat mindannyiunkról, hogy egy honfitársa, bizonyos Mihail Kalasnyikov nevét világszerte sokkal jobban ismerik az emberek.
Nagy a kísértés, hogy úgy gondoljunk űrbeli vállalkozásainkra, mint egy békésen együttműködő emberiség közös jövendőjére, ám a hatalomért való versengés eleinte minden bizonnyal folytatódni fog az űrben is.
Az ember meddig szemlélője egy háborúnak? És mikortól válik részvevővé? Mikor követi el a nagyobb bűnt? Akkor, ha csak szemlélő, vagy akkor, ha részt is vesz benne?
Az a legjobb katona, aki már mindent elveszített.
Ha az ember a háborúban vesztésre áll, és folyton fenyegeti a halál, akkor a puszta túlélés is felér egy győzelemmel.
Néha meg kell ölnöd magadban valamit ahhoz, hogy ölni tudj.
Amikor egy katona lelkét beszennyezi az első vér, minden kétsége feloldódik a sürgető vágyban, hogy a lelkiismeretét kikapcsolja, és a brutalitásnak jelentést adjon. És ezzel a jelentéssel mi meg is ajándékozzuk őket. Ez lesz az ellenség.
Auschwitz maga megmagyarázhatatlan. Legteljesebb megközelítése mindeddig nem állítás, hanem kérdés-felelet formájában történt.
A kérdés: "Mondd, hol maradt az Isten Auschwitzból?"
A felelet: "Hát az ember hol maradt?"