Ha nem volna egy olyan nagy bolygó, amely olyan pontosan van elhelyezve, mint a Jupiter, akkor a Földdel ezerszer gyakrabban ütköznének üstökösök és meteorok, és más csillagközi törmelékek. Ha nem lenne a Jupiter, nekünk nem lenne lehetőségünk arra, hogy itt és most a Naprendszer eredetét tanulmányozzuk.

A matematika folyója, ha elválik a fizikáétól, sok kis érre ágazhat szét, és végül teljesen kiszáradhat.

A fizikában dolgozni annyit jelent, mint Isten alkotását szemlélni.

Lehetetlen a fény sebességénél gyorsabban utazni és természetesen nem is célszerű, mert lerepülhet a kalapunk.

Kérjünk meg egy idegen bolygóról érkezett lényt, hogy próbálja megfejteni a sakkjáték szabályait pusztán a játék megfigyelése alapján. Egy idő után a földönkívüli pontosan tudni fogja, milyen szabályok szerint kell lépni a gyaloggal, a futóval vagy a királlyal. A játék szabályai végesek és egyszerűek. A lehetséges játszmák száma azonban tényleg csillagászati. Hasonlóképpen, a természet játékszabályai ugyancsak véges számúak és egyszerűek lehetnek, de a szabályok alkalmazása kimeríthetetlen lehet.

A fizika törvényei egyetemesek. Semmivel sem valószínűbb, hogy beléjük van írva az "élet", mint az, hogy beléjük lenne kódolva a "laptop számítógép" vagy mondjuk a "Sziklás-hegység".

Akármi is volt a kezdet kezdetén, az önmaga mozdulatlan volt, különben az nem a kezdet lett volna, hanem azt a mozgást is valamiféle létesítő ok váltotta volna ki.

A fizikának többnek kell lennie képletek halmazánál, amelyek megjósolják, mit fogunk megfigyelni egy adott kísérletben - arról kell beszámolnia, milyen a világ valójában.

Akárcsak a romantikus ponyvaregényekben, a fizikában is az eggyé válás az áhított végcél. A tudományban az a legvarázslatosabb, amikor két különbözőnek gondolt dolgot sikerül egyetlen entitásban egyesíteni, megmutatva, hogy csupán ugyanannak a dolognak két különböző aspektusát jelentik.

Az Univerzum nemcsak furcsább, mint feltételezzük, de még annál is furcsább, mint amit egyáltalán fel tudunk tételezni.

Az egész világ csupán egy óramű, ami mechanikusan követi az örök érvényű törvényeket.

Einstein hatására időközben hozzászoktunk, hogy így vagy úgy, de minden relatív. Gyakorlatilag bármely pontot tekinthetjük a világ középpontjának.

A természet, úgy tűnik, tényleg húzódozik a tökéletes ürességtől.

Fizika? Az csak egy szó, mint a többi, amit használunk, hogy a jelenségeknek, amiket még nem tudunk tisztázni, nevet adjunk. Maga nem hisz a varázslatban. De abban hisz, hogy egy tonnás súlyú érctömbből, amit a földből kibányásznak, repülőt lehet építeni, ami a fecskénél is gyorsabban száll? 

Az anyag nem vész el, csak a fene tudja hová lesz.