Ha féltékenység van benned, adj hangot neki: légy dühös, törj össze egy tányért, csapd be magad mögött az ajtót. Tedd, amit tenned kell... és egyetlen nőt sem kell megtanítani arra, mit is tegyen ilyenkor - ehhez mindegyiküknek ösztönös tehetsége van!
A féltékenység nem jó dolog, az elfojtott, elrejtett féltékenység azonban sokkal veszélyesebb, mint a nyíltan felvállalt.
Őrizd a képem itt, habár csak árnyék,
És ne tekints olyan dologra, mely nem
Engem mutat. Féltékeny arra lelkem,
Miben szemed gyönyört lel.
Nemegyszer hangzik el az a feltételezés, miszerint a féltékenységben lemérhető a szerelem foka, vagyis minél féltékenyebb valaki, annál szerelmesebb. Ez természetesen tévedés. Minél féltékenyebb valaki, annál inkább tulajdonorientált, egoista a beállítottsága, és énje a legkevésbé sem erős, hanem éppen ellenkezőleg, gyenge. Ha partnerünk új szerelemmel fordul egy másik ember felé, azt személyes sértésként és énünkre gyakorolt befolyásként értelmezzük.
Könnyű féltékenynek lenni valamire, amiben nem lehet részünk.
Nem szóltam semmit, ha más lánnyal láttalak,
Míg vele beszéltél, én türelmesen vártalak,
Mégis én lettem a rossz, féltékenykedő alak,
Ha úgy akarod, ebben a hitben meg is hagylak.
Mindig is fájdalmasan szeretni foglak. Téged, a világ legszebb nőjét, az én napsugaramat, ezen őrült, eldobott szív egyetlen szerelmét, mely, attól félek, megáll kétségbeesésében, ha mégis elmész azzal a másikkal.
A féltékenység akkor negatív, ha a valóságban nem fenyeget a partner elvesztése, és mégis nagy a félelem. A gyermekkori élmények miatt például előfordulhat, hogy valaki egyszerűen képtelen elhinni, hogy a párja tényleg szereti és becsüli őt. Ilyenkor az önbizalom és az önértékelés hiánya a gond. Aki gyermekként nem kapott elég szeretetet és figyelmet, az később is úgy érezheti, hogy senki nem szereti őt igazán. Egy párkapcsolatban ez túlzott bizalmatlansághoz, a partner fölött gyakorolt kontrollhoz, szélsőséges esetben pedig féltékenységi rohamhoz vezet.
Ha a férfiak féltékenyek, akkor inkább letagadják és elkerülik ezeket az érzéseket, a nők viszont hajlamosabbak a féltékenység kifejezésére. Valószínűleg ennek köszönhető az a széles körben elterjedt vélekedés, hogy a nők gyakrabban és nagyobb mértékben féltékenyek, mint a férfiak.
Ha az emberek elégedettek a kapcsolatukkal és az együttélésük módjával, akkor kevésbé hajlamosak a féltékeny bizalmatlanságra.
A kóros féltékenység a féltékeny embernek is nagy tehertétel. Az ilyen emberek olyannyira szenvednek a párjuk elvesztésének képzelt lehetőségétől, hogy rendkívül hevesen reagálnak. Ám azzal, hogy szinte csimpaszkodnak a másikra, éppen az ellenkezőjét érik el annak, amit szeretnének, és így megnő az esélye, hogy tényleg el is veszítik a párjukat.
A féltékenyeknek az idő hihetetlenül gyorsan múlik. A féltékenység jobban kitölti a tudatot, mint a legizgalmasabb szellemi munka. Nincs egyetlen szabad pillanatuk sem: aki féltékeny, nem tudja, mi az unalom.
Les femmes, mind hajlamosak a féltékenységre, s néha leginkább azok, akikről legkevésbé hinné az ember.
A nőkben még van az általános szerelmi féltékenységen kívül ezer kisebb fajta féltékenység is, amiknek legtöbbje az irigységgel tart rokonságot.
A féltékenység és a bírásvágy a legmélyebb indulatok az emberi lélekben.