Minél jobban függsz valakitől, annál kevésbé leszel vonzó az ő számára.

A barátok fontosak, de sose hagyd, hogy az életed középpontjává váljanak. Hogy miért? Mert időnként sunyik, képmutatóak, számítóak. Néha a hátad mögött beszélnek, vagy új kapcsolatokat alakítanak, és téged meg elfelejtenek.

Minél értelmesebb valaki, annál több egyéni jelleget fedez fel az emberekben. Az átlagember nem lát közöttük különbséget.

Az etikák története szomorú mese gyönyörű ideálokról, amelyeknek senki sem bírt megfelelni. A legtöbb keresztény nem utánozta Krisztust, a buddhisták nem tudták követni Buddhát, és Konfuciusz komolyan kiakadt volna a legtöbb konfuciánustól. A legtöbb mai ember ellenben képes sikeresen megfelelni a kapitalista-konzumerista értékrendnek. Ez az etika olyan feltételekhez köti a Paradicsomba jutást, hogy a gazdagok maradjanak kapzsik, és minél nagyobb tőkét akkumuláljanak, a tömegek pedig engedjenek szabad utat vágyaiknak és szenvedélyeiknek - és vásároljanak egyre többet. Ez az első vallás a történelemben, amelynek a követői ténylegesen meg is teszik, amit kér tőlük. De honnan tudjuk, hogy cserébe tényleg megkapjuk a Paradicsomot? Hát láttuk a tévében...

Az ember cselekedeteit meghatározó egyik leglényegesebb tényező az az értékrendszer, melyet fiatal korában alakít ki.

Ne dorgáljuk a közönségest, marad az úgyis örökké, amilyen.

A kiválóságot gyakran tekintik egoizmusnak.

Tettekben látszik, ki milyen ember.

A szép szó csúf szívet is rejthet.

Senki nem tud úgy harcolni az emberrel, mint a saját testvére. Senki más nem ismeri olyan pontosan a gyenge pontjaidat, és senki nem csap le rájuk annyira könyörtelenül.

A jó és a rossz embereknek, tudod, van egy közös tulajdonságuk is - mindnyájan követnek el hibákat. Csak épp a jók beismerik, meg tudják beszélni a hibáikat, és képesek tanulni belőle.

A sötétség néha segít abban, hogy az ember alaposabban elgondolkozzon néhány dolgon.

Sokak számára a beszélgetés leginkább panaszkodást és aggodalmaskodást jelent.

Ha az ember valamit szenvedélyesen kíván, vagy csak egy kicsit határozott vágyódás él benne utána, annyira "elhomályosul" ítélőképessége, hogy nem is sejti, mennyire ámítja önmagát.

Erőszakkal is lehet sok jót tenni, csak az erőszak valahogy akkor is elszabadul, ha jóindulatból eredt.