Ne parázz, ha rossz fele mész,
Mindig jön egy újabb út.
Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért?
Nem hazudok már jó ideje magamnak,
bármikor hangosan köszönök a bajnak.
Nem félek tőle, belenézek a szemébe,
mire feleszmélnék, már vége.
Egyedül az idő a barátom.
Mint madár a dróton
Mint részeg az éjféli karban
A magam módján kipróbáltam, hogy legyek szabad.
Az élet egy olyan vonat, ami soha nem fékez.
Amióta ősz lett a nyár,
csak ténfergek a fák alatt,
s csak fütyörészem összevissza
a jó szomorú dalaimat.
Amióta ősz lett a nyár,
olyan sanzonos minden gondolat,
az egész világ moziba ment,
én meg maradtam magam alatt.
Csak akkor érzek fájdalmat, amikor szerelmes vagyok.
Fütyülök rá,
hogy milyen a hírem,
a devianciától sose féltem,
és az sem izgat,
ha furcsa vagyok -
ilyen maradok.
A sikert kritikák kezelései alapozzák meg.
Nem azok vannak veled, kik várnak, hanem akik mennek,
támogatnak, még ha az életedet el is verted.
Az élet titka az, hogy nincsen titka -
Szabadnak születsz és irány a kalitka...
Az élet egy dolgot nem ismer - és az a kegyelem.
A féltékenység egy betegség,
Rosszabb, mint a kutyánál a veszettség.