Ha elveszítitek a kapcsolatot a gyökereitekkel, úgy érzitek, hogy az egész világgal elveszítitek a kapcsolatot.
Az ember veszekedhet a feleségével, de a lánya egy hercegnő, aki semmi rosszat nem tesz. A lány szemszögéből pedig az apa az, aki mindent megjavít, a tönkrement triciklitől kezdve az összetört szívig.
Én abban hiszek, hogy az emberek változnak. Hogy képesek vagyunk alkalmazkodni egymáshoz, egyre jobban odafigyelni a másikra, az igényeire, és észrevenni, hogy a tevékenységein hogyan hatnak a környezetünkre. Folyton változunk. A folyamat része az is, hogy a változást észrevegyük, pláne egy családban, ahol mire kettőt pislantasz, a gyerekeid már felnőttek.
A felnőttkor megpróbáltatásai szinte egyáltalán nem tudják megtörni azok szellemét, akiknek gyermekkorukban szüleik szeretete megtanította az önbecsülést.
A család tényleg remek dolog, meleg, erőt adó és derűs, és az is jó benne, hogy nincs állandóan, folyamatosan jelen. Szerintem ezzel mindenki így van, csak sokan nem merik bevallani.
Ha belegondolok, hogy akár az egész életemet leélhettem volna így, főzés-mosás-mosogatás, gyereknevelés, gyümölcsszedés, lekvárfőzés, és sok más efféle, gyakorlatilag folyamatosan a család rendelkezésére állva. Teljes tiszteletem azoké, akik ezt élethossziglan bírják. Ha bírják.
Ha az ember hozzámegy valakihez, a családjához is hozzámegy.
A szülői szeretet valutája csak a gyermeki szeretet valutájával egyenlíthető, ami nem váltható át sem öregek otthonára, sem luxuskörülmények közt biztosított magányélményre, szeretetre csak szeretet felelhet, s ha nem teszi, a gyermek karrierestül megbukott, mint ember.
Hogyan lehetséges felnőni valakivel, és annyira elidegenedni tőle, hogy nem marad semmi más, csak a közös emlékek kínos tudata?
Nagyon szeretem a családomat, de igazából a jó konyha vonz hozzájuk.
A legfontosabb üzenet a családunk köréből nem az, amit szavakkal mondtak el, hanem amit beszéd nélkül is megérezhettünk: az, ahogyan az élethez viszonyulnak.
Nem élek rocksztár életstílust, bármilyen legyen is az. Hívhatjátok ezt átoknak, vagy akár áldásnak is. De amikor otthon vagyok, én vagyok apu. Ritkán járok el szórakozni. Hatkor kelek minden nap. Néha lenyírom a füvet. Nem csinálok semmi olyasmit, amit bármelyik csóró barátom ne tehetne meg.
Az ember nem azért szereti a családját, mert kedvesek és figyelmesek. Azért szereted őket, mert ők a családod.
Nincs a világon szebb és dicsőbb dolog, mint ha valaki nagy múltú családból származik! S büszkén vállalhatja azt, hogy ősei évszázadok óta neves emberek, s az utódai is azok lesznek!
A családi kapcsolatokat mindig érdemes ápolni, amint a jó társaságot is helyénvaló keresni.