Legyenek inkább becsületes ellenfeleim, mintsem becsvágyóak, és nyugodtabban fogok aludni éjszakánként.

Aki tudja, hogy mit kellene tennie, de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki. Önmaga előtt.

A nekünk rendelt munkát mi kötelesek vagyunk becsületesen és szemrehányás nélkül végrehajtani, attól függetlenül, hogy abban reménykedünk, angyalokká válunk, vagy azt gondoljuk, valamikor csigák voltunk.

Az igazságtalanság olyan, mint az időjárás. Ha az ember nem tud vele együtt élni, akkor el kell költöznie. Az igazságtalanság nem a gépezet része, hanem maga a gépezet.

A hatalomhoz való viszonyunk az, amin megmérettetünk. Azon, hogy ki mire használta. És hogyan.

Ha valakit mindentől megkímélnek, nem nagy kunszt tisztességesnek maradni.

Valakinek a becsületét ellopni nemcsak azért legsúlyosabb, mert a becsület a legdrágább kincse mindenkinek, hanem azért is, mert azt legnehezebb visszaadni.

Találékonysággal, szerepjátszással, csalással, megvesztegetéssel, korrupcióval az ember szinte bármit elérhet. Ez olyasmi, amit alaposan fel kell mérni, és meg kell tervezni.

Az idő jó barát azok számára, akik az igazság és a tisztesség alapján cselekszenek, és halálos ellensége mindazoknak, akik nem így gondolkodnak, bár a büntetés vagy jutalom gyakorta lassan érkezik.

Nekem állandóan úgy rémlik, hogy a világon sokkal több a tolvaj, mint a nem tolvaj, és hogy nincs olyan becsületes ember, aki legalább életében egyszer ne lopott volna valamit.

Becsületes ember elviseli a rovására történő igaztalanságot, csak a javára történőt nem tudja elviselni.

Önmagában az, hogy tisztességes ember vagy, nem biztosítja, hogy helyesen cselekszel.

Ilyen ára van a becsületnek. Ha nincs mitől félni, a gyávák is lehetnek ugyanolyan bátrak, mint bárki más. Mindannyian teljesítjük a kötelességünket, ha nincs ára. Milyen egyszerűnek tűnik akkor a becsület ösvényeit járni! Előbb-utóbb azonban minden ember életében elérkezik a nap, amikor nem lesz olyan egyszerű, a nap, amikor választania kell.

Minél fejlettebb lélek valaki, annál kevésbé keresi a maga boldogulását mások boldogulásának a rovására.

Szívsebhető gondolat az: hogy az ember szolgáljon az embernek!