Ateistának lenni csak annyit tesz, hogy úgy gondolunk Jahvéra, mint ahogy a legtöbb tisztes keresztény gondol Thorra vagy Baalra vagy az aranyborjúra. Ahogy egyszer korábban mondták: "mind ateisták vagyunk a legtöbb istent tekintve, melyben az emberiség valaha hitt". Néhányan pedig egyszerűen egy istennel tovább mennek.

Vezess be a világba, mutass be
Istennek és teremtményeinek,
de csak akkor hagyj ott velük,
ha elviselem a gondolatot, hogy
nincsenek. Ha már nem félek,
mikor a semmi a tenyeremre száll.

Húsvét örömhíre az, hogy minden vallásosság nélkül, hitvalló hitetlenként is élvezhetjük. Zabálhatjuk a sonkát és a vele főtt tojást, és aztán keresgélhetjük a nyuszi csokitojásait sötétedésig anélkül, hogy egy pillanatig is komolyan kellene vennünk az ősrégi, és amúgy is korhatáros horrormeséket. Kedves gyerekek, húsvéthoz nem kell Krisztus, csak életöröm. És hús. Meg csoki.

Mindaz, amit lélek­ről, túlvilágról, Istenről beszélnek, nem más, mint kegyetlen mese. Kárhozat csak ezen a világon van - s az is csak az igazak számára.

Az okos hívők úgy élnek és cselekednek, mint a hitetlenek. A buta hitetlenek úgy élnek és cselekednek, mint a hívők.

A gyakorlatban nincs különbség hívők és hitetlenek között. Csak vasárnap! A hívők templomba mennek, a többiek pedig kialusszák magukat, esetleg elmennek horgászni vagy focizni. Ha holnap leégne a világ összes temploma, én ugyan nem hiányolnám, és a világ sem lenne rosszabb, mint amilyen jelenleg.

Az Isten hiányát leginkább abban érzem, hogy nincs kit felelőssé tenni a világ és az emberek aljasságáért.

Minden nagy formátumú ember alapvetően hitetlen.

Semmiféle Isten nincs a valóságban, bármit értsünk valóság alatt, amiben persze a mi számunkra, a gondolkodó elmék számára az lesz a legborzasztóbb, ha megértjük, hogy ez azt is jelenti, hogy minden, a teljes emberi kultúra hamis alapokon épült fel, egy hitre alapozta önmagát, sőt ebből a hitből táplálkozott.

Szomorú egy világ, amelyik biztosan tudja, hogy nincsen Isten, és nem is volt, és most már nagyon úgy fest, hogy nem is lesz soha.

Sokan meg vannak arról győződve, hogy hátrahagyták a kereszténységet, közben pedig sosem voltak igazi hívők.

A valláshoz nem tartozás épp olyan tiszteletet és elismerést igényel, mint ha valaki vallásos.

Egy isten, amely nem mutatkozik meg a valóságban, megkülönböztethetetlen attól az istentől, amely nem létezik.

Egyáltalán nem hiszek Istenben. Abban hiszek, hogy ahhoz, hogy a világ jobbá váljon, először az embernek kell megváltoznia. Hiszek a tiszteletben, a szeretetben - de semmilyen felsőbb hatalomban nem hiszek.

Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy a szervezett egyházak következetesen elleneztek és elleneznek minden egyes kis lépést, ami egy humánusabb világ megteremtése felé vezetne: a büntető törvények minden egyes javítását, a háborúk befejezését szolgáló minden lépést, a színes bőrűekkel való bánásmód minden javítását, a rabszolgaság mindennemű csökkentését - a világ erkölcsi előrehaladásának minden egyes lépését. Nyíltan kijelentem: a keresztény vallás, egyházakba szervezett formájában, mindig is a világ erkölcsi előrehaladásának fő ellensége volt, és ma is az.